Bevezetés: A biológiai terápiák széleskörű elterjedésével az érintett betegek rákszűrésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk. Eddigi ismereteink alapján azonban az anti-TNF kezelés nincs közvetlen hatással az új daganatok megjelenésére, prevalenciájuk a többi gyulladásos bélbetegnél tapasztaltaknak felel meg.
Célkitűzés: Esetünkben egy 57 éves Crohn-betegség miatt adalimumab terápiában részesülő férfi kórtörténetét mutatjuk be, akinél 22 év betegségfennállást követően, nem alkoholos zsírmáj talaján hepaticus cholangiocellularis carcinoma alakult ki.
Módszerek: Az adatok feldolgozását a beteg egészségügyi dokumentációi alapján végeztük.
Eredmények: Betegünknél 2002-ben vékonybél distalis régióját és a colon kezdeti szakaszát érintő, sipolyozó Crohn-betegség igazolódott. Az érintett bélszakaszok reszekcióját és sipolyzárást követően biológiai terápiát (adalimumab) indítottunk. Évek óta fennálló enyhe májenzim emelkedését nem alkoholos zsírmájjal magyaráztuk. 2024-ben ellenőrző hasi UH során novum májgóc került leírásra. Has- és kismedencei CT vizsgálaton diffúz májlézió mutatkozott, körülhatárolt góc nem volt detektálható. Ezt követően elvégzett máj CEUS vizsgálaton a bal lebenyi góc malignitásra jellegzetes kontrasztanyag dinamikát mutatott. Primovistos máj MRI vizsgálat eredménye ellentmondásos volt. Ezzel egyidőben adalimumab kezelést felfüggesztettük és a májgócból UH-vezérelt biopsia történt. Szövettan epeúti kiindulású adenocarcinomát igazolt. Májgóc reszekciója centrumban megtörtént, reszekátum hisztológiája a diagnózist megerősítette. Onko-TEAM további gasztroenterológiai gondozást javasolt. Postoperatív staging CT vizsgálatok távoli metasztázist, recidívára utaló eltérést nem igazoltak. Aktuálisan a beteg biológiai kezelés nélkül is panaszmentes. A kezelés visszaállítását a műtétet követően 6 hónappal tervezzük daganatmentes állapotban. A későbbiekben szoros követését onkológiai protokoll alapján tervezzük.
Következtetés: Esetünkkel az IBD-s betegek biológiai terápiája alatt jelentkező malignus betegségek ellátásakor felmerülő kérdésekre szeretnénk felhívni a figyelmet. A biológiai kezelés visszaállításának megfelelő időzítéséhez még további tanulmányok szükségesek. Hangsúlyozzuk ezen esetekben az ellenőrző vizsgálatok szigorúbb betartását és rizikófaktorok részletes felmérését.
